A különböző módszerek és megközelítések számomra ugyanannak az emberi történetnek más-más rétegéhez visznek közelebb. Más nézőpontból közelítenek, mégis számos ponton találkoznak abban, ahogyan az emberi működésről, kapcsolatainkról és a változás lehetőségéről gondolkodnak.
A pszichodráma a cselekvés, a szerepek, a spontaneitás és a kapcsolatok világán keresztül közelít az emberhez. A sématerápia az alapvető érzelmi szükségletekre és az ezek mentén kialakuló visszatérő mintázatokra irányítja a figyelmet. Az EMDR a megterhelő és traumatikus tapasztalatok feldolgozását és integrációját segíti, míg a pszichogenealógiai szemlélet saját történetünket családi és transzgenerációs összefüggéseiben is láthatóvá teszi.
Az Együttérző Feltárás számomra a kíváncsi, együttérző odafordulás jelentőségét erősíti: annak keresését, hogy egy-egy tünet, reakció vagy viselkedés mögött milyen tapasztalat, szükséglet vagy egykor fontos alkalmazkodás húzódhat meg. A tangóterápiás szemlélet pedig a test, a kapcsolódás és az egymásra hangolódás felől gazdagítja mindezt: hogyan tudunk egyszerre jelen lenni önmagunk számára és kapcsolatban maradni a másikkal, érzékelni saját és egymás határait, és rugalmasan válaszolni arra, ami a kapcsolatban éppen történik.
A szomatoterápiás szemlélet a testi tapasztalatokra és a testben megjelenő érzelmi, kapcsolati folyamatokra irányítja a figyelmet.
Ezek a megközelítések számomra az élettörténet, a kapcsolati tapasztalatok, az érzelmi szükségletek, a testben megjelenő élmények, a családi örökség és az életünk során kialakult alkalmazkodási módok találkozási pontjaiban kapcsolódnak össze. Együtt egyre árnyaltabb képet adnak arról, hogyan alakult ki az, ahogyan ma érzünk, gondolkodunk, kapcsolódunk és cselekszünk – és hogyan válhatunk mindebben szabadabbá.
A folyamatos tanulást, a szakmai önreflexiót és a szemléleti nyitottságot pszichoterápiás munkám fontos részének tartom. A különböző megközelítésekkel való találkozás számomra az emberi működés egyre mélyebb és árnyaltabb megértését jelenti, és annak keresését, hogyan tudom a terápiás munkát az adott ember történetéhez, szükségleteihez és változásának lehetőségeihez igazítani.
